OL Vé 706 §/ éz nm 461 .R873 ENT II 461 Int, Soc. Warh XIII. kötet. 1906. Junius 6. füzet. ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT ap4g b e különös tekintettel a hasznos és kártékony re ra. xE [o6jT sz DR. BEDŐ ALBERT " BIRÓ LAJOS DR. CHYZER KORNÉL DR.: ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL " FEE Av 4dv öv 4 9 De oáv D 2 pr SZERKESZTIK A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. ASK ola BUDAPEST, 1906. A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA VIII, FŐHERCZEG SÁNDOR-UTCZA 19 V/ [d [9 BYo § Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével Előfizetési ára egész évre 8 kor. . Tartalom. A. küzíéj ajóss AE magyar lepke- fauna gyárapódóén 1905-t . Dr. Szilády Zoltán : Középiskolai rovargyüjteményterv.. UI. sk Bartal Alajos: Adalék Magyarország légy-faunájához I." Dr. Fischer" Herminius : Adalék Kassa körny ékének lepke- faunájához. II-7- Erő : A. Aigner Lajos : Mal ás pillangót XI, Különfélék. Nagy. lepkészeti TS észen öss Irodalom. Jablonwsky dJ., A eczukorrépa állati élledéséi A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII. Eszterházy- utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. A budapesti entomologusok minden bénteken este a Muhr- féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. é : KHKedvezmény. e Az 1897., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902., 1903, 1904 és 1905-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Új előfizetők fele. É áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak a II. kötet kapható, . 3 ára 6 kor. Az I. és III. kötetet készpénzen visszaváltjuk. iss Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII, Fh. Sándor- utcza 19.) czímzendők. A magyar lepke-fauna gyarapodása 1905-ben, Irta A. Aigner Lajos. j Az 1904. évről szóló kimutatásom szerint (Rovart. L. XII. 162. l.) azon év végén az addig ismeretessé vált hazai Macrolepidop- tera-fajok száma 1563-ra és 678 fajváltozatra, a Microlepidoptera- fajok száma pedig 1695-re és 61 fajváltozatra rugott. Ezeket a számokat növelik azok a lepkealakok, melyek az 1905. év folyamán első sorban irodalmi úton ismeretesekké váltak. Tetemes bővűlést nyert lepke-faunánk ama fajok és fajvál- tozatok által, melyeket Dr. Rebel H. Bosznia és Herczegovina területéről feljegyzett és melyek előbb nem voltak ismeretesek faunánkban. Ezeket a R. L. XII. 122—123. lapjain felsoroltam. Összesen 14 Maecrolepidoptera-faj és 32 fajváltozat. Dr. Czekeliu s D. Frdélyből kimutatta a Sterrhopterya Stand- iss ti sz fajt Noe 132). Ulbriech Ede Péeczel környékéről feljegyezte a következő fajváltozatokat (R. L. XII. 183. és 155. 1.) : Pieris Daphdice L. ab. Rapham Esp. Lycaena Corydon Poda ab. cinnus Hb., ab. marginata Tutt, ab. punctata Tutt, ab. aurantta Tutt, ab. striata Tutt, ab. obsoleta Tutt, ab. suavis Schultz. Agrotis Tritici L. v. distincta Stgr. Arctia villieag L. ab. neglecta Schultz. A. Aigner Lajos leírt 18 hazai fajváltozatot, melyek egé- szen rövid diognosisát lásd R. L. XII. 152. 1., bővebb leírásukat 7 /sd Begzll GEISAO 0 UL oőS a E Grund A. Zágráb környékéről leírta a Leptidia Sinapis L. Rovartani Lapok XIII. 1906. junius. 114 A. Aigner Lajos. ; 3 lé ab. major, ab. croatica és ab. flavescens nevű fajváltozatait (R. L. SEK 0. a) Dr. Fischer Herminius Herkulesfürdőn megfigyelte az 7. Acronycta pontica Stgr. ritka fajt. Ezekhez járulnak a következő fajváltozatok, melyek én nánkra nézvé szintén újak : Pieris Brassicae L. ab. obscurata Obth., mely egészen kormos behintésű; az én soproni példányom, mely nem egészen kormos, csak átmeneti alak. Argynms Pandora Sehiff. ab. dacica Horm. elülső szegélye felé fehéres. (Arad, Budapest.) Smerinthus Papuh L. ab. decorata Schultz, Alapszíne szürke, 77 a felső szárny középterén, a belső szegélyen rozsdásszínű nagy a folt áll. Magyarországi példány után leírva. (Berl. Ent. Zeit. TJO0Z PSZS 2 Deieplüla Gali Rott. hybr. pMhileuophorbidae Mützell. (Monor, 28 Eperjes.) 8 Acidaha emarginata L. ab. mosguensis Heyne. Alapszíne sötétbarna. (Eperjes.) Összesen 16 faj és 68 fajváltozat. Nem kevésbbé tekintélyes az új Mierolepidoptera-fajok száma, mely Bosznia-Herczegovinából került, t. i. 50 faj és 12 fajvál- tozat (RE XS ező 2955) Ezekhez járulnak a következkező fajok, melyeket Erdélyben dr. Czekelius D. figyelt meg (R. L. XII. 132. 1.). Pyrausta austria- calhs H. S., Acalla ferrugana var. selana H. S., Grapholitha cosmo- phorana Tr., G. gallicana Gn., Dichrorampha simplicana Hw., 18 Gelechia infernalis H. 8., Gracilaria falconipenella Hb., Lithocolletis 7. amyotella Dup. és Imcurvarta praelatella Sehiff. kz Az itt felsorolt adatok hozzáadásával Magyarországból, bele- ts értve Dalmácziát és Bosznia-Herczegovinát ís, eddigelé összesen ss ismeretes 1579 Macrolepidoptera-faj 746 fajváltozattal és 1752 1 Mierolepidopdoptera-faj 75 fajváltozattal. : 8 Középiskolai rovargyüjteményterv. Írta Dr. Szilády Zoltán. 1; Hártyás-szárnyúak. Hymenoptera. Bunkóscsápu levéldarázs (Cimbex femorata.) Sárga levéldarázs (Hylotoma Rosae). Sárga rózsadarázs (Athalia Rosae.) Sárga repczedarázs ( Athalia spinarum.) Középiskolai vrovargyűjteményterv. 115 Zöld fűzfadarázs ( Rhogogastera viridis.) Körte levéldarázs ( Neurotoma Pyri.) Sárgagyűrűs levélderázs (Allanthus arcuatus.) Fekete levél- darázs ( Tenthredo atr a.) Szalma darázs (Cephus pygmaeus.) Óriás fenyődarázs (Sirex gigas). Lencsés gubacsdarázs (Neuroterus lenti- cularis.)") Közönséges eubacsdarázs (Dryophamta folu.) Meduza gubacsdarázs , Oynips caput-Medusae.) — Rózsa gubacsdarázs ( Rhodites Rosae.) Magyar gubacsdarázs (Cymips hungarica.) Kollar- féle gubacsdarázs (Oymips Kollari.) Festő gubacsdarázs ( Cymips tinietoria.) Fürkésző darazsak lehetőleg egyikök biologiai részle- tekkel: /echneumon saturatortus. Oryptus viduatorius. Hemüteles. insegms. Ophon lutens. Pimpla ainstgator. IEphaltes carbonaritus. Rhyssa. persüasorta, ér, Vipio nominator. Bracon urinator. Donga- lábú fürkész (Chkalcis flavipes.) Törpe fürkész (Proctotrupes gladiator. Királyi fémdarázs (Hedyehrum mobile.) Közönséges fémdarázs (Chrysis ignita.) Herkules hamgya ( Camponotus herculeanus.) Erdei veres hangya (Formica rufa.) Sarga hangya (Laszus flavus.) Gyept hangya (Tetramomum caespitum.) PFarontó hamgya (Camponotus. lUigmperdus.) Burópai pókhangya ( Mutilla europaea.) Pirosfejű tőrös- darázs (Scolia flavifrons.) Kormos darázs (Tiphia semipolta.) Utonalló darázs (Pompilius viaticus.) Fazekas darázs (Typoxylon figulus.) Méhfarkas (Piulanthus triangulum.) Közönséges homoki darázs (Amimophila sabulosa.) Szőrös homoki darázs ( Psammophila hirsuta.) Lopótestű darázs (Scelphron destillatorium.) Kürtös fali darázs (Odynerus parietum.) Framczia darázs (Polistes gallica.) Lódarázs ( Vespa crabro.) Német darázs ( Vespa germamica.) Mézelő méh (Apis mellifica.) Földi dongóméh (Bombus terrestris.) Wali virágmeh (Podalirius partetinus.) Hosszúcsapú méh (Zucera longi- cormis.) Kék faméh CXylocopa violacea.) Sárgalábú földi méh (An- threna flavipes.) Négyöves földi méh (Halictus guadricinctus.) Kömives méh (Chalicdoma muraria.) Szarvas művészméh (Osmaia rufa.) Levélmetsző szabóméh ( Megachile centumncularis.) Kövi kakuk- méh (Psithyrus rupestris.) Kötesapú kakukméh (Nomada rufi- LOVMS.) A helyek szerint nagyon is változó gyakoriságú fürkész- fajok a körülményekhez képest másokkal is pótolhatók. Lenető- leg sok hártyás szárnyú mellé helyezzünk biologiai részlete- Ket 18. Pikkelyes-szárnyúak. Lepidoptera. Fecskefarkú — pillangó (Papilio Machaon.) Apollo- pillangó (Parnassius Apollo.) Galagonya pillangó (4Aporta Crataegi). Káposzta pillangó ( Pieris Brasstcac.) Aurora pillangó (. Amthocharis cardamaines.) Közönséges narancs pillangó (Colias Hyale.) Czitrom lepke (/ého- docera Rhamni) Közönséges boglárka (Lycaena Jearus.) Fekete szivárvanypille (Apatura 1r is.) Bogáncs-pille. ( Vanessa Cardun.) Nappali pávaszem ( Vanessa Jo.) Kis róka-lepke ( Vanessa Urticae.) 7) Ez a következő 6 faj a megfelelő gubacscsal együtt. 116 Dr. Szilády Zoltán. Nagy róka-lepke (Vamessa polychloros.) Szerecsen pille (Erebia. aethiops.) Ezüstsávos Paphia (Argynmis Paphia.) Búspillangó " (Hesperia comma.) Halálfejű pille (Acherontia Atropos.) Fagyal zúgópille (Sphinx Ligustri.) Fütej-zúgópílle ( Deilephila Euphorbiae.) Esti pávaszem (Smerinthus occellata.) Kacsafarkú lepke (Macro- 7 glossa stellatarum.) Méhalakú üvegszárnyú (7Z7rochiaum amforme.) Vérpettyes lepke (Zycaena Fihpendulae.) Sargaöves lepke (Syntomis. Phegaea.) Medvepillangó és papmacskahernyó (Arctia caja.) Nagy füzronto lepke (Cossus cossus.) Közönséges zsákhordó (Psyche umna- color.) Fűzi gyapjas pille (ZLeucoma " Salicis.) Sárgafarú gyapjas pille (Porthesta, chrysorrhoca.) Apácza-lepke (Psilura monacha.) Taplószövő lepke (Ocneria dispar.) Közönséges selyemlepke (Bombyaz mori.) Gyűrűs lepke (Bombya neustria) Fenyő szövő-pille Lasiocampa Pimni.) Nagy pávaszem (Saturmia Pyri.) Nagy hárpia ( Harpyia vinula. ) Bucsús pohók (Cnethocampa processtonea.) Vetési bagolypille (Agrotis segetum.) Gamma bagolypille (Plusia gamma.) Pirosszalagú fűz- lepke (Catocala nupta.) Pöszméte araszoló (Abraxas grossulartata.) Fekete araszoló (Cidaria tristata.) Habosszárnyú araszoló (Cidarita, 7. caesiata.) Buzavirág araszoló (Jupithecia oblongata.) Kukórtczamoly (Botys nubilalis.), Ormányos moly (Crambus craterellus.) Paprika- moly (Ephestia. elutella.) Malommoly (Ephestia Kiihmiella.) Viasz-. moly (Galleria mellonella.) Szólötloncza ( Tortriz Pilleriana.) Tölgy- 7. iloncza ( Tortrix viridana.) Szálőmoly (Conchytis ambiguella.) Alma- moly (Carpocapsa pomonella.) Ruhamoly ( Tnea pelhonella.) Tollas- szárnyú pille (Pterophorus pentadactylus.) 38 Kétszárnyúak. Diptera. Tamás legye (Sciara Thomae) Márcziusi-légy (Bilio Marci.) Resz- kető légy (Chironomus plnmosus.) Maláriás szúnyog (Anopheles maculipeunis.) . Közönséges szúnyog (Oulex pipiens.) Kolumbácsi légy (Simulia co umbatzensis.) Hesszeni légy (Cecidomyia, destructor.) Szúnyogkirály (ZTipula mgantea.) Közönséges tipoly (ZTipula ole- racea) Fésűs tipoly (Ctenophora atrata.) Tüskés légy (Stratiomyia Chamacleon) Esőhozó pöecsök (Haematopota pluviahs) Marha 0" pöcsök (Tabanus bovinus.) Vak pöcsök (Chtrysops . perspicillari:.) 33 Sárga gyilkos légy (Laphria flava.) Darázsalakú rablólégy (Asilus 7 crabromiformis) — Közönséges gyászlégy (Anthrar morio.) Fekete pöszörlégy (Bombytiius ater ) Koezkás szalonkalégy (Empis tesselata.) 7 Ivott légy (Melithreptus scriptus.) Lebegő légy (Syrphus Pyrastrid Üveghátú légy ( Folucella pellucens.) Hereléyy és álczája a poezikszki féreg (£ristalis tenax.) Kúposfejű légy (Conops flavipes.) Marha 1) Ezeken kívül ajánlom a felvételre a következőket: Papilio Podalirius ő. (kardos pille), Pieris Napi, Polyommatus Virganreae, Vanessa Antíopa (gyász- pillangó) Vanessa Atalanta, Satyrus Hermione, Sphinx Pinastri, Calimorpha 77 Hera, Hepialus Humuli. Zenzera Pirina, Orgyia antignua, Bombyx GWuercus. Agrots Tritici, Characas graminis, Mamestra Brassicae. Dichonia Aprilina, 07. Scoliopteryx libatrix, Geometra papilionaria, Hibernia defoliaria (nagy tölm S araszoló pille). Bupalus piniarins, Cheimatobia brumata (Kis téli araszoló pille). 77 i A. Aigner. Lajos. (sat Középiskolai rovargyiüjteményterv. TET bögöly (Hypoderma Bovis.) Juh-bögöly (Oeslrus Ovis.) Fürkészlégy ( Tachma fera.) Szürke húslégy (Sarcophaga carnaria.) Istálló légy (Siomoxys calcitrans.) Szobalégy (Musca domestica.) Arany-zöld döglégy (ZLucilia caesar. Kék dongólégy (Calliphora vomitorta.) Cseresznye légy (Rhagoletis Cerast.) Közönséges viráglégy (Antho- myia pluvialis.) Ganéj-légy (Scatophaga stercorarta) Sajt-légy (Piophila casei.) Csíkos búzalégy (Chlorors taemopus.) Borlégy (Drosophila fumnebris) — Kullane-légy (Mippobosca eguwina.) dJuh- ecsimbe (Melophagus ovinus.) Méh-tetű (Braula coeca.) Közönséges bolha ( Pulex irritans.) Kutya-bolha (Pulex Canis), valamint a követ- kezők: Psyechoda phalsenoides, Oncodes gibbosus, Psílocephala ardea, Leptis scoiopacea; Nyeteribia Blasii. Félfedeles szárnyúak. Hemiptera Teknős poloska (Eurygaster maura.) Paréj poloska (Eurydema oleraceum.) Czifra poloska (Eurydema ornatum.) Szipoly poloska (Aelia acuminata.) Büdös beneze (Raphigaster nmebulosa.) Csíkos poloska (Graphosoma lineatum.) Gyümölcs poloska (Dolycoris bac- carum.) Zöld czímer s poloska (RPalomena prasina.) Karimás poloska (Syromastes marginatus.) Beléndek poloska (Therapha Hyoscyamai.) Szunyog poloska (Neides tipularius) Lovag bodobács (Lygaeus eguestris.) Csonkaszárnyú bodobács (Pyrrhocoris apterus.) keczés körte-poloska (Tingis Pyri) Fekete kereg-poloska (Aradus . corti calis.) Molnár poloska ((Gerris lacustris.) Suta poloska (Fhymata erasstpes.) Alarczos rabló poloska (Reduvius personatus.) Gyilkos poloska (Harpactor iracundus.) Tolvaj poloska (Nabis ferus.) Házi poloska (Cimex lectularius.) Berki poloska (Anthocoris nemo- rum.) Kösönséges réti poloska (Lygus pratensis.) Csonkaszárnyú réti poloska (Halticus apterus.) Parti poloska (Salda saltatoria.) Csiborhátú vizi poloska (MNaucoris cimicoides.) Vizi skorpió (Nepa cinerea.) Vizi botpoloska (Ramatra linearis.) Búvárpoloska (Noto- necta glaumca.) Uszópoloska!) (Corixa hieroglyrhica.) Réti kabócza (Tettigonia viridis.) Vérpettyes kabócza (Triecbhora mactata.) Borddásfejü kabócza (Dictyophora europaea.) Kakuknyálas kabócza (Ptyelus spumarius.) Oriás kabócza (Cicada plebeja.) Tetü kabócza (Psylla Foersteri.) Tobzos fenyőtetű (Chermes aAbietis.) Filloxera (Phylloxera vastatrix) Táskás szil-tetű (Tetraneura gallarum Ulm.) Vértetű ( Sehizoneura lanuginosa.) Alma-levéltetű ( dphis M ili.) Fehér- viasztetű (Orthezia Urticae.) Akácz-paizstetít (Lecanrum Robimarum.) Kagylós-paizstetű (Mytilaspis Pomorum.) Kutya-szőrtetű (Tricho- dectes latus.) Tyúk-tolltetű (Menopon pallidum.) Haj-tetű (Pedt- culus capitis.). A II. sorozatba felvehetők a következő külföldi fajok: Ván- dorló levél (Phyllium siccifolium.) Harcztas termesz (Termes bellico- 1 A Corixákat tévesen nevezi Lósy magyar Brehmjében hátonúszók- nak. Ez a nem épen abban is eltér a Notonectától, hogy ellenkező helyzet- ben úszik, mint az, sohasem a hátán Egyébként sok jó magyar elnevezésért hálával tartozom neki és ezeknek nagy részét fel is használtam jegyzéke::ben. 118 Dr. Szilady Zoltan, sus.) Herkules bogár (Dynastes Hercules ) Elefánt bogár (Mcga- soma elephas.) Góliáth bogár ((Goliathus gigamteus.) Parti zömök- bogár (Pimelia distincta.) Kukujó világítóbogár (Pyrophorus noctilucus.) . Pálmafúró (Rhynchophorus Schack.) Nyurga-bogár: (Brenthus Anchorago.) IKolorádói burgonya-bogár ( Doryphora, decemlhineata.) Amerikai fullánktalan méh (Mehpona scutellaris..) Kalózhangya (IZciton hamatum.) Látogató hangya (Oecodoma cephalotes.) Egy nagyobb" madárszárnyú lepke (Morpho sp. vagy Ormihoptera, sp.) Atlasz pillangó (Saturma Atlas.) Bálványfa selyemlepke (Attucus Cynthia.) Tölgyfa selyemlepke (Saturnia; Pernyi.) Japán selyemlepke (Saturma Jama mayu.) Amerikai sereges lepke (Leucama extramea.) Csecse-légy (Glosstina morsi- tans.) Wekély-bolha (Sarcopsylla penetrams.) Kaliforniai paizstetű (Aspidotus permiciosus.) Mannatetű (Uoccus mammiparus.) A III. és IV. sorozatban említett gyüjtemények felállításá- ban csupán az általán ismert és elfogadott szakelvek követésére hivatkozhatom. Legyen a helyi fauna bennök minél gazdagabban összegyüjtve és szakszerűen meghatározva! A fenti sorozat nagy tömegével megbirkózni egy csapásra, nehéz. Nem is tűztem ki vele egyebet, mint azt a végezélt, a mely felé a gyüjtő, szervező tanár évekig tartó szorgalmával törekedni próbáljon. Egyuttal önmagamnak is alaptervet állítot- tam így ahhoz a gyüjteményhez, a melynek berendezése és összegyüjtése a nagyenyedi Bethlen-kollegiumnak vezetésem alatt alló muzeumában most folyik. Nem ily állandó természetűeknek, inkább játékszereknek tekinteném azokat az apróbb gyüjteményeket, a melyek az alsó gymnáziumi osztályok tananyaga mellé készítendők, esetleg külön-külön magukkal a tanulókkal, az illető tankönyv összeállí- tása szerint. Talán nem lesz helytelen, ha az anyag beszerzését illetőleg nehány forrást megemlítek ezen a helyen. A gyüjtő kikészítő felszerelés kapható: Feldmann Gyula, Budapest, VI., Felsőerdő- sor 5., Gammel Alajos Budapest, Közp. városháza, Calderoni és tsa. közvetítésével stb A gyüjtést és feldolgozást nem ismertethetem itt bővebben. Azokat megtanulhatjuk a KRovartani Lapok ezikkeiből, Szekeres vagy Lejtényi rovargyüjtőjéből és legjobban közvetetlenül szak- férfiaink útbaigazításából pl. a Nemzeti Muzeum állattári osztá- lyában. Biologiai tárgyak kérdésében a M. K. Rovartani állomás- hoz fordulhatunk Budapesten (II., Debrői-út). A mi pedig a meghatározást illeti, ne induljon el senki kész összehasonlító anyag nélkül könyvek után, haném igyekez- strtEtÉG Cér L Vadi TEÁS ET TON 3 Adatok Magyarország légy-faunájához. 119 zék előbb csere vagy vásárlás útján egy kis alapgyüjteményt szerezni. A ki pedig szakszerűen gyüjt, az a Nemzeti Muzeum álattári igazgatója és tisztviselői részéről a legönzetlenebb támo- gatást fogja tapasztalni, ha meghatáro andó anyagával hozzájuk fordul. A középiskolai tanár leghathatósabb segédeszköze minden- esetre a csereviszonyban keresendő és ezen a téren országos szövetkezést óhajtok és indítványozok ezen a helyen. Közölje minden iskola értesítője esetleg külön füzetben mindennemű cseretárgyait, vagy legalább azt, hogy eserésnek ajánlkozik és mely csoportokból van kész anyaga? És legyen minden magyar természetrajz tanárnak közvetítő organuma és jó barátja a , Rovartani Lapok." Közölje abban csereszándékát, czimét és szakcsoportját ! Az irány kitűzését megpróbáltam. Óhajtom, hogy bizalmas visszhangra és követőkre találjon! Érintkezzünk és egyesüljünk - közös törekvésekben! Az egyesülés az erő ! Adatok Magyarország légy-faunájához. Írta Bartal Alajos.) I Az elmult évben a Paedagogium math. és term. tudományi szakcsoportjának hallgatói közül nekem volt feladatom a Dipterákkal környékén gyüjtöttem, míg társaim az ország különböző részeiből hoztak legyeket. Ez anyagot, amennyire a rendelkezésemre álló szakirodalom engedte, feldolgoztam. A kétes fajok felülvizsgálását és "meghatározását Thalhammer János tanár úr sziveskedett végezni, amiért kellemes kötelességem, hogy neki e nagybecsű fáradozásért ez úton is, mind saját, mind hallgatótársaim nevében leghálásabb köszönetet mondjak. Gyüjtöttünk 401 fajt 4256 példányban, amelyek névjegyzékét, miután köztük több olyan is fordul elő, melyeket hazánkban eddig még nem észleltek (Sciara hyalhpenmis Mg, Sciara longíventris Dabhlb., Sciara migripes Mg., Triogma trisulcata Schum., Limosina X) Dolgozat a budapesti Paedagogium biologiai laboratorlumából. 120 Bartal Alajos pumilo Mg. stb.) az egyes fajok földrajzi elterjedésének pon- tosabb ismerete czéljából szükségesnek tartok közzé tenni. A fajok felsorolását Thalhammer J. , A Magyar Birodalom 8 Állatvilágá"-ban megjelent, , Diptera" ezímű munkája alapjan allí- tottam össze. Fam. Mycetophilidae.!) HCLZNa DRomaeset: MRÓMLA SK E S aNVaas ea Sro dB DSK OS SUN as Viseg , Kőhid., — pulhcaria Mg. Bp., 0-Buda; — mitedicolhs Mg. 0-Buda, — hyalhpenms Mg. Bp., 0-Buda, Viseg. —- longíiventris Dahlb. Bp. — mgripes Mg. Bp., Viseg. Mycetophila pumnctata Mg Bp. Fam. Bibionidae. Scatopse notata Linn. Bp., Viseg Dilophus vulgaris Mg. Bp., 0-Buda, Viseg. — — humeralis Zett. Bp É Bibio marci L. Bp., — hortulanus L. Bp., 0-Buda, — Johan- ms L. Bp., 0-Buda. Fam. Chironomidae. Ceratopogon — rostratus "Winn. Bp., Ó-Buda, — — pictipenmis Staeg. Bp. Chironomus pusio Mg. Bp. — psittacinus Bp., Viseg , Köhid. — nubeculosus Mg. Bp. — guadrimaculatus Mg. Bp. — silvestris F. 0-Buda, — variabilis Staeg. Bp, — bicinctus Mg. Bp., 0-buda, — scalaenus Schrk. 0-Buda. Tanypus culiciformis L. Bp. — varius F. Bp. Fam. Culicidae. Culex annultpes Mg. Kőhid. ,— pipiens L. Bp., Ó-Buda, Kőhid. — modestus Ficalbi. Bp., 0-Buda. Fam. Tipulidae. Trichosticha lutea, Mg. Bp., Köhid. Limnobia flavipes F. Bp., 0-Buda, Viseg., Kőhid. — trepumc- tata EF: Bp., Viseg. Fachyrlhina pratensis L. Bp. — listrio F. Bp. Tipula marginata Mg. Viseg. — oleracea L. Bp., Kőhid. — ochracea Mg. Bp., Viseg. — pagana Mag. Bp., Viseg. Triogma, trisulcata Schum. Bp. Ctenophora, guttata Mg. Mezőkövesd. 1) E jegyzékben a legsűrűbben előforduló helyneveket esetleg. rövi- ditve is használjuk pl. Budapest — Bp., Kőhidgyarmat — Kőhid., Tata- Tóváros — Tata., Visegrád — Viseg. AL Adatok Magya: ország légy-faunájához. 21 Fam. Lonchopteridae. TLonchoptera lutea Pz. Köhid — punctum Mg. Kőhid. Fam. Stratiomyidae. Pachygaster ater F. Köhid. Nemotelus signatus Friwv. Félegyháza, Kőhid. Lasiopa villosa F. Kőöhid. Sirattomyia, chamaeleon L. Kőhid., Libád. Tata., Bálványos. Odontomyia flavissema Rossi. Köhid. — viridula F. Kőbhid., Tata., — angulata Pe. Kőhid., Fruska-Gora. — felina Pamz. Kőhid. Chrysomyia. formosa. Scop. Bp., Kőhid., Mura-Szombat, Paks, Tata., Koroncs. Mehádia. Beris fuscipes Mg. Budapest. Fam. Tabanidae. Haematopota pluviahs L. Félegyháza, Kőhid. Tobamus solstitialis Scmn. Félegyháza, Fruska-gora. — rusticus F. Félegyháza, Kőhid. — fulvus Mg. Hatvan, Kőhid., Fruska-Gora. 53 ) g ;/ 2 — guatuor notatus Mg. Bp., Viseg. — apricus Mg. Kőhid., Mehádia, Domoglet, Fruska-Góra. —sudeticus Zett. Arad, Tata., Futak.— bovinus Lw. Félegyháza. —bromius L. Kőhid. — graecus F. Fruska-Gora. — autumnahs L. Bálványos. j Chrysops perspicillaris Lw. Köhid. — caecuttiens L. 0-Buda, Hatvan, Kőhid. Fam. Leptidae. Chrysopila aurea Mg. Köőhid., Libád. Fam. Asiliade. Dioctria longicormis Mg. Köhid., Libád. — rufipes Deg. Bp., Viseg. — atricapilla Mg. 0-Buda, Viseg. — oelandica L. Kőhid. — flavipes Mg. Kőhid. — Baumhaueri Mg. Kőöhid. Dasypogon teutonus L. Köőhid., Libád., Tata., — diadema F. Czegléd, Félegyháza, Harta. Stenopogon sabaudus. HF. Félegyháza, Tisza-Alpár, Acsalag, Tata. Holopogon fumipenmis Mg. Tata. Laphria flaa L. Terchova. — marginata L. Mehádia. Andrenosoma atrum L. Köhid. Ásilus praemorsus Lw. Harta, Hatvan, Köőhid., Mehádia. — bimucronatus Law. Kőhid., Tata., Mehádia — styhfer Law. Viseg. Kőhid., Tata., Fruska-Gora. — bifurcus Law. Kőhid. — rusticus M9g. Félegyháza, Köhid. — atricapillus FU. Kőöőhid., Koroncs. — 122 Bartal Alajos. flavicormis Ruthe. Kőhid. — setosulus Zell. Kőhid., Mehádia — rufinervis Wied. Czegléd. — crabromiformis L. Wélegyháza, Kőhíd. Fam. Bombylidae. Anthrax flavus Mg. Czegléd. Félegyháza, Kőhid. — hotten- tottus Lw. Kőhid. — Ixion F. Köhid. — maurus L. Kőhid., Tata — morio L. Kőhid.. Acsalag. Exoprosopa picta Mg. Kőhid. — Germari Wied. Félegyháza Harta, Kőhid. Lomatia sabaea FF. Kőhid. Bombyhus punctatus F. Félegyháza. — ater Scop. Félegy- háza, Kőhid, medius L. Félegyháza, Viseg. — major L. Bp., Tisza-Alpár,, Viseg. — nubius Mikan. 0-Buda. — fugax Wied. Kőhid., Mehadia, — discolor Mg. Bp. Systoechus mhdulus F. Kőhid. — ctenopterus Mikan. Kőhid. Ploas virescens F. Félegyháza, Viseg. Phthiria pulicaria Mikan. Kőhid. Fam. Therevidae. Thereva praecox Egg. Bp. Fam. Empidae. Rhamphomyia sulcata : FU .Bp. Ó-Buda, — atra Mg. Viseg. Empis maculata F. Viseg. — tessellata F. Bp., — HMwidaL. Kőhid. — fallaz Egg. Viseg. — decora Mg. Viseg. — pumctata Mg. Viseg. — penmnipes L. Bp., 0-Buda, Viseg. — atra Meg. Viseg. — albinervis Mg. Kőhid. Pachymeria, femorata F. Bp. Oeydromita gladricula FU. Kőhid. Drapetis aenescens Waied. Bp., Kőhíd. Tachydromia, cursitans F. Kőhid. Fam. Dolichopidae. Psdlopus platypterus F. Kóhid. — longulús FU. Libád. Dolhchopus arbustorum íétamn. Kőhid. ... agilis Mg. Kőhid. Poecioborhrus regahs Mg. Kőhid., Libád. Hercostomus chrysozygos Waied. Kőhid. Gymnopternus celer Mg. Bp., Viseg., Kőhid. Chrysotus laesus Wied. Kőhid. — varians Kow. Kőhid. Syniormon tarsatus FU. Kőhid., Libád. Adatok Magyarország légy-fauná jához. 123 Fam. Phoridae. Gymmophora arcuata Mg. Kőhid. Phora, urbana Mg. Bp. — pulhcarta FU. Köhid. Fam. Syrphidae. Xamthogramma, citrofasciatum Deg. Bp. Melihreptus secriptus L. Bp., IKöőhid., Pécs, Koroncs. — v. dispar Lw. Bp., 0-Buda, Viseg., Kőhid., Libád, Koroncs, Fruska- Góra. — var. strigatus Staeg. Bp. 0-Buda, Köhid. Pelecocera tricincta Mg. Bp — latifrons Lw. Bp., Köhid. Catabomba selenttica Mg. Bp. — pyrastri L. Bp., Kőhid., Mehádia. Syrphus bifasciatus F. Bp. — balteatus Deg. Acsalag, IKő- hid., Libád, Tata, Mehádia. — auricollis Mg. Kóhid, — ribdesii L. Bp., 0-Buda, Hatvan, Kőhid., Koroncs. — corollae HF. Bp., Viseg., Köhid., Libád. — luniger Mg. Bp, Kőhid., Mehádia — mitidi- colhs Mg. Bp., Kőhid. Melamostoma. ambiguum FU. Budapest. Platycheirus clypeatus Mg. Bp., Kohid. Chilosia flavipes Pz. Bp. — soror Zett. Arad. — seutellata Fu. Köhid. — melanopa Zett Mehádia. — viduata FF. Bp., Kőhid. — albipila Mg. Bp., Visegrád. Leucozona ltucorum L. Kóhid. olucella bombylans Mg. Köhid. — v. plumata Deg. Libád, Tata., Terchova. — pellucens L. Bp, Hatvan, Kőöőhid. Szulyó, Bálványos. — inflata F. Arad. — zonarta Poda Czegléd, Köhid., Mehádia, Zsombo ya, Fruska-Gora, Zelenitica. — mamis L. Terchova, Fruska-Gora. f Eristals sepulcrahs L. Kéhid. — aeneus 5cop. Bp., 0-Buda, Félegyháza, Tata. — tenax L. Czegléd, Harta, Köőhid,, Tata., Koroncs, Bálványos. — arbustorum L. Bp., Harta, Hatvan, Kőhid., Koroncs, Mehádia. — intricarius L. Félegyháza. — pertnax 5cop. Bp. Myiathropa florea L. Viseg., Kőhid., Terchova, Mehádia. Helophilus pendulus L. Félegyháza, Szuiyó, Mehádia. Merodon clavipes F. Viseg., Kőhid. — avidus Rossi Viseg., Kőhid. — spinipes F. Arad, Viseg., Tata. — albefrons Mg. Félegyháza. Syritta pipiens L. Félegyháza, Kőhid., Koroncs. Chrysochlamys cuprea Scop. Visegrád. Chrysogaster viduata L. Bp. Chrysotorum silvarum Mg. Viseg — bicinctum L. Mehádia. — festwum L. Bp., Hatvan, Viseg., Kóhid. Psarus abdominahs F. Köhid. 124 Adalék Kassa környékének lepke- faunálához. Összeállította Dr. Fischer Herminius. IL; Acherontia Atropos L. őszi ivadéka nem ritka. Smerinthus Juerus Schiff. a Csermelyvölgyben nem ritka ; — Popuh L. és ocellata L. nem ritka. Spiux Ligustri L. nem ritka. Protoparce Convolvun L. nagy példányokban őszkor igen gyakori. Hyloicus Pinastri L. nem ritka. Dedleplmla Euphorbiae L. meglehetős gyakori, az ab. rubes- cens Garb. ritka, Choerocampa Elpenor L. nem ritka. Metopsilus porcellus L. nem ritka. Macroglosa, Stellatarum [L. közönséges. Hemaris fuciforms L. némely évben gyakori ; — Seabtosae 2 ritka. Dicramura vinula [L. gyakori. Drymoma chaomia Hb. nem ritka. Pheosia Tremulae Cl. ritka. Notodonta, zicsac L. nem gyakori; — Phoebe Sieb. igen ritka Spatalia argentana, Schiff. ritka. Lophopterga camelina L. ritka. Pterostoma palpina L. gyakori. Ptilophora. plumwgera Esp. némely évben gyakori. Phalera, bucephala L. gyakori. Pygaera "amastomosis L; — curtala L. ritka ; — f"anaehoreta F.; — pigra Hutn. Hypogymna morio L. nem Titka. Orgyia antigua L. nem ritka. Dasychira fascelina L. és pudidbunda L. gyakori. Euproctis chrysorrhoea L. gyakori. Porthesia, símihis Fuessl. közönséges. Stlpnotia Salicis L. közönséges. Lymantria dispar L. közönséges; — monacha L. gyakori. Ocnerta rubea F. némely évben nem ritka. Malacosoma neustria, L. és castrensis L. közönséges. Trichura Crataegi L. ritka. Dr. Fischer Herminius j ő Poecilocampa Populi L. ritka. Eriogaster riminicola Hb., Catax L. és lanestris L. nem gyakori. Lasiocampa Onercus L. és Trifohi Esp. gyakori. Macrothulacia Rubi L. gyákori. Gastropacha guercifolta L. ritka. Odonestis Pruni L. nem ritka. Endromis versicolora L, ritka. Salurmia Pyri Schiff. meglehetős gyakori ; — Spint Schiff. Kassa környékén nem fordul el, de Tornán gyakori; — pavoma L. igen gyakori. Aglia tau L. igen gyakori. Drepama falcatariaiL. nem ritka; — "binarta Hufn. Acronycta Aceris 1. gyakori ; — tridens Schiff. ritka ; — psz. L. gyakori ; — cuspis Hb. ritka ; — auwricoma F. ritka ; — Eupkorbiae F.; — Rumicis L. gyakori. Craniophora Ligustri F. ritka. Agrotis fimbria L., pronuba L., ab. innuba Tr. és comes Hb. ritka ; — c nigrum L. gyakori ; — stigmatica Hb. és brunnea F. ritka; — plecta L. gyakori ; — simulans Hufn, exclamationis L. és nigricans L. ritka; — segetum Schiff. nem ritka. Epineuroma popularis. F. igen gyakori. Mamestra nebulosa Hufn. nem ritka ; Brassicae L. igen gyakori ; — Periscariae [.., Oleracea 1 , ahena Hb. és Trifoln Rott. gyakori ? — dentiua Esp. ritka. Dianthoecia compta F. nem ritka ; — Oucubali Fuessl. ritka. Bombycia viminalis F. ritka. Miana strigilis Cl. és v. latruncula Hb. gyakori. Dioba caeruleoccphala L. közönséges. Apamea testacea Hb. ritka. Hadena furva Hb., monoglypha Hufn., unamimis Tr, és secalis Bjerk. nem ritka. Polia polymita L. igen ritka; — chi L. nem ritka. Brachionycha, Sphinx Hufn. gyakori. Miselia Oxyacamthae L. nem ritka. Dichomia, aprilina L. gyakori. Dryobota Roboris B. és protea Bkh. gyakori. Diptprygia scabriuscula L. nem ritka. Cloantha ?"radiosa ESp. Trachea, "atriplhicis L. májusban. Brotolomia meticulosa L. gyakori. 126 Adalék Kassa környékének lepke-faunájához. Mania manura L. a Csernavölgyben gyakori. Hydroecia metttans Bkb. és ab. erytrostigma Haw. gyakori ; — micacea Esp. ritka. Leucania pallens L. és / album L. gyakori. Caradrina guadripunctata F. gyakori; — Selini B. és am- bigua F. ritka. Rusina "umbratica Goeze. Amphipyra "Tragopogonis L ; — "perflua F. ; — pyramidea L. igen gyakori. ; Taeniocampa gothica L. igen gyakori; — aincerta Hufn. opima Hb. és munda Esp. nem ritka. Mesogona oxatma Hb. nem ritka. Calvmnia trapezina L. nem ritka. Plastema rvetusa L. nem ritka. Orthosia macilenta Hb., circellaris Hufn., helvola L. és laevis Hb. nem ritka. Xamthia fulvaga L., ab. jflavescens Esp. és gilvago Esp. ritka. OÖOrrhodia erythrocephala F.; Vaccinii L. és ab. spadicea Hb. csalételen gyakori. Scopelosoma satellitta L. gyakori. AXylma "ornithopus Rott. Calophasia lunula Hufn. nem ritka. Cucullia Verbasci 1. nem ritka; — umbratica L. gyakori; — Chamomullae Schiff. nem ritka; — v. "Ohryanthemi Hb.; — Arlemisiae Hufn. ritka. Helhaca tenebrata Sc. közönséges. Heltolhis Ononis F, nem ritka. Pyrrhia umbra Hufn. ritka. Acontia luctuosa Esp. gyakori. Erastria "pusilla View ; — deceptoria Se. és fasciana L. ritka. Prothymia "viridaria Cl. Emmelia trabealis Sc. gyakori. - Scoliopterya libatrix L. gyakori. Abrostola triplasia L. és tripartita Hufn. ritka. Plilusia chrysittis L. gyakori; — Fesiucae L. igen ritka; — gutta Gn. ritka ; — gamma L. közönséges. Euchdia mi Cl. és glpyhica L. igen gyakori. Pseudophiaa lunaris Schiff. nem ritka. Aedia funesta Esp. rítka. Magyarország pillangói, 127 Catocala fraxim L. ritka: — electa Bkh. gyakori; — elocata Esp. igen gyakori ; — nupta L. gyakori ; — sponsa L. némely évben igen gyakori; — promissa Esp. ritka; — fulminea Scop. igen ritka. Laspeyria flexula Schiff. ritka. Zanclognatha tarsiplumalis Hb. és tarsipennalis Tr. ritka. Herminia derivalis Hb. és tentacularia L. gyakori. Hypena proboscidalis L. ; — obsítali Hb. és rostralis L. nem ritka. Habrosyne "derasa [. Brephos parthenias L. igen gyakori; — nothum [ib. nem ritka. Magyarország pillangót. Irta A. Aigner Lajos. XIHE 5. nem. Pyrameis Hb.!) A tapogatók rövidek, puha szőrrel boritottak. A csáp bun- kója körtealakú. Az alsó szárny szegélye nem fogazott. A hernyó hengeres, ágas-bogas kemény tüskékkel borított. A báb feje két- hegyű, háta púpos, fémfényű. Európában csak két faj él. 1. A szárnyak bársony-feketék, piros és fehér rajzok- Tal A EE RL ge MONA Ek Neo) se UA találna [/. 2. A szárnyak pirsoas színűek, fekete és fehér rajzokkal Cardui [. 9. Pyrameis Atalanta L.?) Linné, Systema Naturae. Hd. X. 478 (1759); Esper, Die Schmetterl. in Abbild. I. tab. 14. fig. 1. (A1TT7). Felülete bársony-fekete. Felső szárnyán rézsut lefutó ezinóber- píros sáv van, csúcsán fehér pettyek állanak. Az alsó szárny szegélye ezinóber-piros, fekete pontokkal; belső zugán kettős kék petty mutatkozik. Alul a felső szárny csaknem ugyanoly Tajzo- latú, mint felül; alsó szárnya feketés árnyalatú, elülső szegélyén 1) Pyramos, görög név. 2) Atalanta: mythologiai vadásznő, Meleager kisérője. 128 A. Aigner Lajos. fekete behintésű fehéres-sárga folt van, alatta pettyek, melyek némileg hasonlítanak a 18 és 98 számhoz. Hazánkban országszerte 2—53 ivadékban gyakori, nagy pél- dányokban (53—60 mm.) Ösz felé szeret rothadó gyümölcsön, kivált almán, de görögdinnyén és szőlőszemen, sőt a mustból és újborból is szivogatni. Petéje hosszukás, zöld színű. Hernyója barnás vörös, fekete vagy hamuszínű, 40—45 em. hosszú; május 20-tól jun. 19-ig, jun. 23-tól aug. 18-ig és szept. 1-től okt. 15-ig Urtica dioica és urensen (csalány), szélén összefont egyes levélben, vagy nehány lazán összeszőtt levélben élve, a honnan táplálkozásra kijár, olykor ott is bábozódik, többnyire azonban kijön és szabadon függve alakul át. Bábja barna vagy hamuszínű, nehány fémes folttal. Parasitái: Machaira serriventris Rdi., Plagia ruralis FII., Argyrophylax pupiphaga Rd. Parexorista futilis 5ag. Diptera-fajok ; Chaetosticha. pretiosa (Ril.) D. T., Tetrastichus modestus How., Cirrospilus mger How., Pteromalus puparum (L.) Swed., Diglochis omnivora (Walk.) Thoms. Chalcidida-fajok; Macrocentrus abdo- minalhs (Habr.) Westw., Microgaster carinata Pach. és subdcompleta Nees, Apanteles congregatus v. Atalantae Pask., ensiger (Say.) Prov., fulvipes (Hal.) Reinh. és glomeratus (L.) Reinh. Braconida- fajok. Előfordul az összes szomszédországokban, még pedig: A.- és F.-Ausztria VII-—IV, Karinthia V—X., Szilézia VII., LX—IV., Galiczia V—VI., Bukovina VI—VII., VIII-—IX., Románia IÍV., VI-—IX., Bulgária 1V—VII. ; Elterjedési köre: Lapphontól Algirig 68—559" és Ausztráliáig, és Teneriffától Japánig 1—1609 és Észak-Amerikáig, vagyis csak- nem az egész föld kerekségén található. 10. Pyrameis Cardui L.)) Linné, Systema Naturae. Ed. X. 475. (1758); . Espez: Die öchmetterl. in Abbild. I. tab. 10, fig. 3. (17T7). Felülete pirosas színű. A felső szárny csúcsán fehér pety- lyek állanak feketével körülvéve, a szárny közepén 3—4 fekete folt van, sávszerű elrendezéssel. Az alsó szárny töve és elülső szegélye fekete, közepén keskeny fekete harántos sáv fut le, külső szegélyén fekete pettyek sorakoznak. Alul az alsó szárny 1) Carduns : bogáncs. Magyarország villangói. 129 sötétebb és világosabb színnel márványozott, a szegély előtt 4 -5 sárga keretű, kék pupillájú szemfolt van. Hazánkban országszerte gyakori, olykor nehány évig ritka, 2—3 ivadékban, többnyire nagy példányokban, 50—61 mm., kivé- telesen csak 35 mm., sőt egy Budapesten tenyéztett példány épen csak 32 mm. Különösen kedveli a virágzó bogáncsot és késő estig röpűl. Tömeges vándorlását (hernyójának is) nem egyszer figyelték meg. Színezése a fakó-, rózsás- és barnás hússzín közt ingadozik; különösen élénk színezésű alak röpül Hunyadmegye déli részében. Alakra nézve egy aradi példány meglehetős feltü- nően tér el; felső szárnyának csúcsa ugyanis a rendesnél jóval lekerekítettebb. Hasonló egy eperjesi példány, melynek felső szárnya rendkívűl rövid, csaknem oly széles mint hosszú. A rajz, kevés kivétellel, minden példányon egyforma. Egy budapesti peldány azonban feltünő kivétel. Felső szárnyán a fekete rajzolat a csúcs és elülső szegély felé a rendesnél jóval erősebb, ellenben a tő- és középtéren annál gyöngébb, alsó szárnyán pe- dig az összes fekete foltok radiális vonalakká alakultak át. Alul az alsó szárny fehéres és csak két homályos szem mutatkozik Ez a példány közel áll az ab. Elymi Rbr.-hez,) melyen a fekete szín leginkább az elülső szegélyen és csúcson összpontosul. Egy hermaphroditát (balra ó, jobbra §) tenyésztett Dahlström G yula Eperjesen. Petéje hosszukás, sötét zöld színű. Hernyója feketés szürke, hátán és oldalán végig sárga sáv húzódik; a rövid bogas tüskék sárgásak vagy szürkék. 45— 50 mm. hosszú. Április közepétől május elejéig, junius elejétől julius elejég és augusztus közepén él a következő növényeken összefont levelek- vagy laza szöve- dekben: Carduus nutans (bogáncs), Cirsium oleraceum, palustre, lanceolatum és arvense (aczat), Echinops sphaerocephalus (labdaborz), Malva rotundifoha mályva) Gnaphalium arenarium és luteoalbum í(gyopár), Achillea Miilefolium (eziezkoró), Onopordon acanthium (szamárbogáncs), Cynara scolymus, Centaurea benedicta (csüküllő), Urtica dioica (csalány), Nonnea pulla (apáczavirág), Carlina vulgaris (bábakalács), Artemisia vulgaris, (üröm). Bábja szürke vagy barna színű. Parasítái : Argyrophylax pupiphaga hdi., Parexorista blamda Wllst., Tachina anonyma Ril., Prosphaerysa Websteri T. T. Dip- tera-fajok (az utóbbi 83 csak Észak-Amerikában) ; Pteromalus 1 Elymus, kásafaj. 130 A. Aigner Lajos. puparum (L.) Swed. Chalcidida-faj; Apanteles cordwicola Pack. és glomeratus (L.) Reinh. Braconída-fajok; Amblyteles camelinus Wesm. Iehneumonida-faj. Előfordul az összes szomszédországokban, még pedig: Alsó- Ausztria VI—IV., F.-Ausztria VII —VIUI., Karinthia V-—X., Morva- ország 1V—-IX., Szilézia VII—VI., Galiczia V—VII., Bukovina IV—V., VI—VII., IX—X. Elterjedési köre 5 világrészben Lapphontól Fokföldig, Ausztrá- liáig 60—19 stb. és Teneriffától Japánig 1—16097 és Észak- Amerikáig. 3. nem. Vanessa F.) A Vanecssák, tágabb értelemben, az előbbit és a következő 3 nemet ölelik fel. Szemük szőrös, felső sárnyuk kiszögellő. A Vanessa nem, szorosabb érteleriben, a rokon nemektól különbözik az által, hogy az elül sűrűn pikkelyezett tapogatók és a hím elülső lábpárja elálló merev szőrökkel sűrűn vannak körülvéve; a tapogatók középső íze pedig közepén kissé kidu- borodott s utolsó tagja rövid kihegyesedett. A pillaugók kitelelők — A pete oldalt kipúposodott. A hernyó hengeres, minden test- gyűrűn merev bogas tüskék övével; társasan élnek. A báb feje kéthegyű, hátán orrszerű kiemelkedéssel, többnyire fémes fényű. 1. A szárnyak sötétbarnák, sárga szegélylyel, vagy meggy- szinek észemtolSokkk aie sea zet ts eset es ek sét ASE ÉNRARE A szárnyak vöröses sárgák vagy sárgás vörösek, fekete pettyekkeléz e se deze Séta áz embe a tt É sa KE EGE EZRET A szárnyak sötét barnák, a szegély fehéres sárga Antiopa ! . A Szárnyak meggyszínűek, nagy szemfoltokkal .. .. lo L 3. — Mindkét szárny szegélyén kék pettyek sorakoznak Urticae L. Csak az alsó szárny szegélyén állnak kék pettyek... ... 4 4. Aldlábak sötét barmákc 67 z E! Er 5: polychiotosani A lábak barnás sárgák; a felső szárny csúcsán fehér folt áll e ege c ses aZ set az zzz xanthomelasáts 9 [S 11. Vannessa Antiopa L.?) Linné, Systema Naturae. Ed.- X. 476. (1758); ESper,j.BIe europ. Schmetterl. in Abbild. I. tab. 12. fig. 2. (I7T7.) 1) Vane : fény, a szép színezéstől. ?) Antiopa: görög női név. Magyarorszag pillangót. 31 A szárnyak alapszíne sötétbarna, a szegély fehéres-sárga, mögötte fekete szalag fekszik, melyben kék pettyek sorakoznak. A felső szárny elülső szegélyén két fehéres folt áll. Alul fekete, világosabb rajzokkal, szegélye szennyes-fehér, fekete behintéssel. Kifeszitve 55—85 mm. Hazánkban országszerte többé-kevésbbé gyakori. Kitelelés után fehéres a különben sárgás szegély. Dahlström Eperjesen hímpéldányt tenyésztett, melynek alapszine csaknem fekete, szürkés-sárga szegélylyel és hosszukás kék pettyekkel s amely az ab. Artemis Fisch.-t!) megközelíti. Ugyanaz hermaphroditát is. tenyésztett: balra 3, jobbra ?. Petéje hosszukás, zöld. Hernyója fekete, hátán rőtt pettyek sorakoznak, 45—50 mm. hosszú; julius közepéig társasan él Salix (fűz), Betula alba (nyírfa), Tilia (hársfa), Ulmus (szilfa) és Populus (nyárfa)-féléken. Bábja barna vagy szürke, feje kéthegyű. Parasitái: Machaira serriventris Rdi., Biepharipoda scutellata Rdi., Phorocera Edwardsii Wllst., Blpeharidea vulgaris Mg., és Észak-Amerikában Masicera dubia WIllst. Diptera-fajok ; Telenomus graptae How. Proctotrupida-faj ; Derostenus Antiopae (Pack.) How., Ptieromalns puparum (L.) Swed. és Pt. Vawessae Harr. Chacidida- fajok; Amblyteles camelinus Wesm., Mondontomerus obsoretus Fabr. és Ichneumon fossorius Grv. Iehneumonida-fajok. Előfordul az összes szomszédországokban, még pedig: A.- és F.-Ausztria, Szilézia, Morvaorsz. III—IV., VII—VIII., Cseh- orsz., Karinthia IV—V., VIII—X., Bukovina és Románia 1V—V., VII-IX. Elterjedési köre: Lapphontól Algirig 68—35" és Spanyolor- szágtól Japánig 10 —160", Észak-Amerikában Labradorig, illetve Mexikóig. 12. Vanessa lo. L.?) Hame. ssystema "Naturae. Ed. X. 472. (1758); Esper, Die europ. Sehmetterl. in Abbild. I. tab. 5. fig. 2. (ITT7.). A szárnyak alapszíne meggyszínű, mindegyikén nagy szem- folt van. A felső szárny elülső szegélyén két nagy fekete s köztük kis sárga folt áll. Az alsó szárny elülső szegélyén sarlóalakú folt van. Alul fekete, világosabb rajzokkal, az alsó szárny köze- pén sárga pont fekszik. 1) Artemis: a vadászat istennője. 2) Io: Zeus kedvese. 132 A. Aigner Lajos. Hazánkban országszerte igen gyakori két ivadékban, melyek másodika kitelel, többnyire szép nagy példányokban (530 —58 mm.) Az éhinség folytán előálló apró (40 mm.) ab. ioides 0.9 ritka és csak kevés helyen találták szabadban, úgymint Pozsony, Tavar- nok, Selmeczbánya, Gölniezbánya és Eperjes vidékén. Az utóbbi helyen igen ritkán található az ab. Sardoa Stgr.?) átmeneti alakja is, mely a rendesnél valamivel nagyobb, szeme körül sötétebb sárga. Ugyanott Dahlström Gy. szép példányát tenyéztette az ab. exoculata Weym -nek?), melynek felső szárnyán csak fél szem mutatkozik, a mennyiben annak sárga rajzolatát a esúcsbeli nagy folt elborítja ; alsó szárnyán pedig nincsen szem, mely esupán két apró, elmosódott fekete pont által van jelezve. Petéje zöld. Hernyója fekete, számos fehér pettyel és fekete tüskével borított, 40—45 mm. hosszú; május végétől junius kö- zepéig, julius elejétől augusztus elejéig és augusztus közepétől szeptember 10-ig társasan él Urtica dioica (csalány), Hnmulus lupu- lus (komló) és Cannabis sativán (kender). Bábja fehéres vagy barnás, fémes foltokkal, a III. ivadék alighanem kitelel. Parasitái: Argyrophylax pupiphaga Rdi., Tricholyga major Rdi., Machaira serriventris Rdi., Phryxe Vanessae R. D., Beral- dia Vamessae R, D. és Eulachina larvarum L. Diptera-fajok. Előfordul az összes szomsédságokban még pedíg : A.-Ausztria VII. —IV., F.-Ausztria III—X., Karinthia IV. V.—VIII. Csehor- szág, Galiczia., Bukovina IV., VI.—VIL, VIII.—IX., Románia [IV.—V., VII.— X. Elterjedési köre : Szent-Pétervártól Perzsiáig 66—350 és Ang- iától Japánig 15—160" 13. Vanessa Urticae L.?) Linné, Systema Naturaes Hid. Xt p. Ar (14550) IS pie EsDAG europ: Sehmetterk sin Apbilde TS tabsető die zs (alszik: Alapszíne sárgás vörös. A felső szárny elülső szegélyén 3 fekete folt áll, melyeket sárga foltok különítenek el egymástól; a külső folt s a szárny csúcsa közt fehér petty, a szárny közepén ket fekete petty, belső szegélye közepén nagy fekete s mellette kifelé, sárga folt van. Alsó szárnya tő felől szélesen fekete, úgy 1) Az 1o-hoz hasonló, 2) Szardiniai. 3) Szemnélküli. 1. Urtica : Csalány. aa . éj $-e HÉ POA Üg é TGV ZET RROT LJÉZAZT VEGY ELTELTE Man rö IEEE VÁRA Ül a s egál EA 4! ÉNEtA yzat. Tal Különfélék. 183 hogy az alapszínből csupán széles szalag marad meg. Mindkét szárny szegélyén kék pettyek sorakoznak. Alul a felső szárny okersárga, elülső szegélyén feketés barna foltok állanak; az alsó szárny fele tő felől feketés. Hazánkban országszerte 2—5 ivadékban igen gyakori, rend- szerint nagy példányokban (42—53 mm.), igen elvétve és csak inség folytán előálló feltünő: apró példányok (836 mm.) — ab pygmaea i. 1.) (Budapesten tenyésztve.) Az igen ritka var. atre- batensis Brnd.,?) melyen az alsó szárny egészen feketés, csak Kolozsvárott és Nagyszebenben figyelték meg. Eperjesen oly elte- réseket találtak, melyeken mindkét szárnyon világos-sárga foltok mutatkoznak. ; Petéje bordás, sötétzöld. Hernyója fekete vagy barnás-szürke, nehány sárgás hosszanti sávval és tüskékkel, 35—40 mm. hosszú. "Aprilis végétől május végéig, junius közepétől julius közepéig és aug. elejétől szept. elejéig társasan él Urtica dioica és urens (csalány) és /umulus lupuluson (komló). Bábja vöröses-barna, aranyos pontokkal. Parasiítái: Argyrophylax pupiphaga Rdi, Machaira serriven- tris Rdi., Hyria tibialis FIl., Dexodes machairopsis B. B., Exorista . ferma v. d. Wp., Blepharidea vulgaris Mg., Eutachina larvarum L., Phryxe Vanessae R. D. Diptera-fajok; Microgaster subcom- pleta Nees, Apanteles congestus (Nees) Reinh., glomeratus (L.) Reinh., rubripes (Hal.) Reinh. Braconida-fajok; Amblyteles came- linus Wesm., Rogus bicolor Spin. Iehneumonida-fajok. Előfordul az — összes szomszédországokban, még pedig: A.-Ausztria V—IV., F.-Ausztria III—IV., V—X,, Karinthia IV., V—-X., Morvaorsz. IV. VIII., Galiczia III—IV., VI., Bukovina IV. V-VI., VIII-——1X., Bulgária V., VI. Elterjedési köre: Az északi sarkvidéktől Perzsiáig (0—359 és Teneriffától az Amurig 1—150". Különfélék: Nagy lepkészeti művet készül kiadni Seitz A., a frank- furti állatkert igazg atója, jeles lepkész. A munka a föld kereksé- gén előforduló összes ismert Macrolepidopterákat öleli fel és 1) A törpe. 2) Atrebatnm, most Arras vagy Artois, franczia város. 134 Irodalom. körülbelül 900 táblán m. e. 30.000 lepkefajnak és számos her- nyónak nagyobbára színes rajzait adja. A szöveget elsőrendű szakemberek állítják össze s az minden ismert faj rövid leírását tartalmazza. A munka 2 részre oszlik. Az I. rész a palaearetikus lepkéket foglalja magában m. e. 10.000 fajt 100 füzetben (egy- egynek. előfizetési araJd kor. boltv ára: 1 koz 25 MM9s225 ÉSZT nes táblával, melyeken nemcsak azok a fajok lesznek feltüntetve, melyek a Staudinger-Rebel-féle katalogusban fel vannak sorolva, hanem azok is, melyeket újabban fedeztek fel. A II. rész tartal- mazza az exota lepkéket, m. e. 20.000 alakot 300 füzetben (egy- nek ara 1 kör: 60 flk, iletve t kor. 80 fil.) (60507 táblával A minta táblák igen sikerülteknek mondhatók. A palaearectikus fauna némi megszorítást szenved, a mennyiben Seitz a labradori faunát Amerikához vonja, S így Európára s Ázsia s Afrika északi részére szorítkozik. — Egyidőben szűkebb körű német szakmunka kiadását 15 jelzik: Középeurópa nagy-lepkéi, különös tekintettel biologiai viszonyaikra, írta Dr. Lampevt K. Füzetekben kiadja Scbreiber J. F., Esslingen, összesen 30 füzetben jelenik. meg, 100 szines táblával, mintegy 2000 faj ábrájávai.:- A füzet ára 90 fillér. — FHranczia füzetes vállalatot indított meg Verity Róbert , Rhopalocera palaearcticae" czím alatt, mely csak a pillangók színes rajzát és leírását nyujtja. A munka megjelenik Florenczben 30 füzetben (egy-egy 3 frank 75" c.). Eddig négy füzet jelent meg. — Ennek kapcsán jelentjük, hogy a magyar lepkekönyv sajtó alatt van és őszre okvetetlenül megjelenik a k. m. Természettudományi Társulat könyvkiadó vállalatában. Irodalom. Jablonowsky J., Aczukorrépa állatiellenségei. 65 táblával. Budapest, 1906. A magyar ezukorgyárosok országos egye- sületének kiadása. Kis 8-r. 288 I. A szerző, mint a m. kir, all. Rovartani . Állomás" főnöke; különösen hivatva volt arra, hogy oly könyvet adjon a répater- melők kezébe, amely azoknak a répát rontó rovarokra s egyéb állatokra s azok irtására nézve biztos utmutatóul szolgál. Ennek a feladatnak a szerző kiváló szakértelemmel felelt meg. Előszavában rámutat arra a fontosságra, melyet mezőgazda- ságunkban a buzatermelés csökkenésével szemben a rópatermesz- tést megilleti. Ezután sorban tárgyalja azokat az apró kártevőket, melyek milliói pusztítják a répát, csökkentve a termelő jövedelmét. Ennek tehát igyekeznie kell elejét venni azáltal, hogy a kártevő- ket irtja, erre pedig kitünő szolgálatot tehet ez a munka, melyből legközelebb mutatványt fogunk közölni. Aigner Lajos. ki ,. ROVARTANI LAPOK" XIII. Band. 6. Heft. Juni 1906. SS Tett S.113. L. v. Aigner Abafi:Zuwachs der ungarischen Lepidopteren-Fauna im Jahre 1905. Verf. erwáhnt 50 Arten und 68 Variationen von Microlepidopteren, sowie 8 Arten und 1 Variation von Microlepidopteren, die in jüngster Zeit in Ungarn und Bosnien konstatiert worden sind. Die Gesamtzahl betrágt (Bosnien und Dalmatien mitgerechnet) nunmehr 1578 Maecerolepi- dopterarten mit 746 Variationen und 1752 Mierolepidopteren- arten mit 75 Variationen. S. 114. D. Z. Szilády: Insektensammlung für Mit- telsehulen II. Nach Aufzáhlung der geeigneten Arten, wünseht Verf. ganz besonders, dass die lokale Fauna mögliechst vollstándig vertreten sei und rát, zum Sammlen die Sehuljugend heran zu ziehen. Übrigens sehlügt er den Faehlehrern der versehiedenen Lehranstalten vor. in Tausehverkehr-mit einander zu treten und auf diese Weise zur Bereieherung ihrer Sammlungen beizutragen, 5. 119. A. Bartal: Beitráge zur Dipteren-Fauna von Ungarn. I. Dem Verfasses, als Hörer des Budapester Püdagogiums, fiel im Jahre 1905 die Aufgabe zu, sieh inbeson- dere dem Sammeln von Dipteren zu widmen; er sammelte in der Umgebaug von Budapest und im Komitate Esztergom, seine Kollegen in vielen Teilen des Landes. Es wurden 401 Arten in 4256 Exemplaren gesammelt, derunter mehrere, die aus Ungarn bisher nicht bekannt waren. a S. 124. Dr. Hermin Fischer: Beitrüge zur Lepidop- tetem -iBra ünya teve 0 RSA SES aj (Ul 5. 127. L. v. Aigner-Abafi: Die TagfalterUngarns XIII. Pyramets Atalantai kommt in ganz Ungarn in 2—3 Generati- onen, vor; P. Cardutr gleichfalls in 2—3 Generationen, die ab. Elymi höcehst seltm. J. Dahlström in Eperjes züechtete einen Hermaphroditen (links ó rechts ?) Vamessa Antiopain Ungarn ziem- lieh háufig, die ab. Artenis F. überaus selten, durch Zucht erhielt J. Dahlström im hermaproditisehes Exemplar ( inks £, rechts ?) ; V. Jo überall sehr háufig, die ab. zoides selten, in Eperjes Über- gánge zur ab. Sardoa, ebenda auch ab. exoculata; V. Urticae in ganzen Lande hüufig, die ab. pygmaea und atrebatensis sehr selten. Kleinere Mitteilungen. S. 133. Besprecbung der heftweise ersehinenden Werke von A. Séidz, K. Lampert und R. Verüly. Literatur. S. 1834. J. Jablonowsky, A ezukorrépa állati ellensé (Die Tierfeinde der Zuckerrübe). Im Vorworte weist Verlass auf die Wichtigkeit hin, welche bei der Verringerung der Weizei Ú produktion in der Landwirtschaft der Rübenkültur zukommt.. Hierauf verhandelt er alle díe kleinen Feiade, desen Millionen ; Rüben sehádigen und gibt die Art und Weise an, dieselbe zu bekámpfen. ."Entomologiai művek. CAltalános; A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hunga. . III. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettudományi Társulaa 5. kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla :SÉTES Slzeászá és csontvázak jövezápetjág kkal ezt ábrá A ki ft E anérjek fönzervalásáboz 80 fill. — Dr Daday ].Rovar- ala kor. 60 flI. — kk kéLZe der Inseéektenkuüunde. 3 kor. — una másnejű Hetazsán 2 táblával 1 kur. 20 (ill. Adatok MESE "darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk témdarazsainak Lepidoptera. Bein K." A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és ése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon E VASÁSZRÁÁSE vagsés TESZ s EKB Et 5 KDE — Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna 5BI 60 (ill — Kertész K. Catalogus Tabanidaiuaum orbis terra- szi talrótó-félét. 3 színes tábl. 2 kor. 60 Al i ka . Myricpoda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myriopodák magánrajza 4 táblával 4 kor. ; .. .— Arachnoidea. Dr. hyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungaria . 3 kötet 24 kor, — Herman O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a "" 2—3. kötetkapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló- . . pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Magyarország ." atkafaunájához. 8 táblával 2. kor. — —— ; —— Crustacea: Dr. Daday J. A Magyarországban eddig talált szabadon . élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Brancbipus fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor. GNI uz TATA AN VAN VAN VAN VAN AN VAN VAN VAN VANNAK TAN VAN AN VAN VAN ANN LN VAN VAN AN VAN ANN NAN AN AN VANNA NA S Magyarország bogárfaunája. Vezérfonal a magyar szent korona országainak terü- letén előforduló bogarak megismerésére. kk IRTA CSIKAI ERNŐ A Magyar Nemzeti Muzeum segédőre. k A három kötetes munka első kötete a bevezető morphologiai " részen kívül a Caraboideákat és Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniá- kat, Diversicorniákat és a Heteromerákat, a harma- dik kötet pedig a Phytophaga, Rhynchophora és Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni A munka 5 — íves füzetekben jelenik . meg egy-egy füzet előfizetési ára 2 korona, bolti ára 2 kor, 40 fill. Megjelent az I. kötet első és második füzete. Előjegyzések és előfizetések a szerző ezímére (Buda- pest, VIII., Nemzeti Múzeum) küldendők. EZALÁNZANZÁNTZÁNTÁTNSZÁNSZNTZLNTÁNIZÁNSZNYZÍNZNTZÁNZÁNTÁLNZÁNTZNZÁNZÁNYZNZNOSS Schmidl Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Uj-utcza 3. ÚZAANYNNYNNSZÁNTZÁNTZÁNSZÁNTÁLNTZTNTZNTADNTZÁNSZÁNSZNYZNYZLNTÁNZŰNYZÜNTNNSZÁNSZÁRTZNTZLNZNTZÁNYZNYZÁNSZÁNTZNZINTZNNZNNYZNZNZÁNZÁNZNZÁNOS Eszik ÉSE E EGESZ E [ALATA A VATATA A UATATA VATA UA VA TATA TATA UA 13 Ta xi . WIRNNTAINNULII 3 9088 01427 0 RA 70 III